Ez nem kimondottan gasztroblog. Nem feltétlenül vagyok eredeti (bár a főzésben ritkán követem grammra mások előírásait), nem ástam bele magam mélyebben a témába (három gyerkőc mellett jelenleg nem erre szánom az időmet). A fotók sem publikálási szándékkal születtek eredetileg, csupán önmotiválásként. 

Viszont a párommal szeretünk jókat enni. Vacsorára általában kenyerérféleséget szoktunk enni "valamivel". Vegetáriánusként vajat, sajtot naponta ettünk, gyakran túrót, kemény tojást is. A szendvicskrémjeink alapja általában majonéz, tejföl volt. Vegánná válván ezek tűntek a legnehezebben nélkülözhetőnek. Aztán felfedeztem, hogy szinte minden zöldségféléből lehet "kencét" készíteni - némi olívaolaj, fűszer, hagyma és egy botmixer segítségével. Elkészíteni se nem nehéz, se nem tart sokáig. A változatok száma végtelen.

Összegyűjtöttem egy csokorral az általunk legkedveltebbekből. Pontos mennyiségeket ritkán írok, hiszen az ember fia/lánya menet közben látja, érzi, mennyire fűszeresre, mennyire krémesre vágyik. 

Vegán tepertőkrém

Véletlenül létrejött ízkombináció. Én született vegetáriánusként sosem ettem tepertőkrémet, de a párom szerint egyértelmű az ízek hasonlósága.

Kevés olajon, pici sóval megpirítottam szezámmagot, napraforgómagot, tökmagot, lenmagot. Ezt a keveréket simán a szendvicsre szórva szoktuk fogyasztani, de ezúttal kávédarálóban megőröltem a pirított magokat. Vettem egyszer pár száz forintért szezámolajat, amit addig sosem használtam semmire - azzal, meg egy kis olívaolajjal állítottam össze kenhető krémmé. Mi nagyon hagymásak vagyunk, ezt is mindig friss hagymával (lila-, vörös-, fok- vagy metélőhagymával) esszük. Elég tömény, laktató kence.

Vegán pecsenyezsír

Még az előzőnél is laktatóbb!

Sok recept található a neten vegán pecsenyezsírra - sajnos már fogalmam sincs, melyikből indultam ki eredetileg. Én kb. egy deci olívaolajban sütöttem rengeteg (2-3 fej) hagymát, egy egész fej fokhagymát. (Nem kell nagyon apróra vágni, a végén úgyis mixerbe kerül.) Később dobtam rá egy fél almát hámozva, vékony szeletekre vágva, valamint két evőkanál szezámmagot. Amikor jól összesült, olvasztottam bele kókuszzsírt. (Kókuszzsírt életemben először ehhez az ételhez használtam. Annyira nem drága, mint eredetileg feltételeztem - bioboltban egyliteres vödörrel vettem 1200 Ft-ért. Ha nincs otthon, kockamargarinnal is működhet.) Sóval, borssal, friss majorannával, pirospaprikával, mustárral ízesítettem. Amikor félig kihűlt, összeturmixoltam. 

Nem vagyok túl mohó típus, de első alkalommal annyira ellenállhatatlanul finom volt, hogy elcsaptam vele a hasam... 

Padlizsánkrém

Mindig is szerettük a padlizsánkrémet, majonézzel, sok fokhagymával. Aztán rájöttünk, hogy nem kell bele feltétlenül a majonéz sem: ha sütőben, héjastul megsütöm, olívaolajjal, sóval, borssal, fokhagymával összemixelem, akkor is igen ízletes.

Ami a képen van, az is csak kicsit komplexebb: egy közel-keleti padlizsánkrém. Baba ghanoush a neve, a receptjét pedig itt találtam: http://laveganista.blog.hu/2013/03/27/baba_ghanoush_a_csabitas_atyja

(A padlizsánból finom "steak"-et is lehet készíteni. Mustárt kevertem össze sóval, borssal, fokhagyma-granulátummal, ezzel kentem be az egy cm szélesre vágott padlizsánkarikák mindkét oldalát. Enyhén olajos palacsintasütőben sütöttem át mindkét felüket.)

Rózsaszín csicseriborsókrém

Rá kellett jönnöm, hogy a csicseriborsó nagyon hálás alapanyag. Nem drága, kiadós. Kicsit előre kell vele gondolkodni, hiszen egy éjszakás áztatást és egyórás főzést igényel, de utána már könnyen kezelhető.

Klasszikus hummuszt nem igazán szoktam belőle készíteni, mert abba tahini (szezámpaszta) kell, az pedig sajnos elég drága. Tölteléknek, fasírtnak szuper. Elsősorban mégis krémnek szeretjük.

Itt a főtt csicseriborsót fokhagymával, sóval, borssal, olívaolajjal botmixereztem össze. No meg pár szelet céklával (egyszerű bolti ecetes cékla), a savanyúság levéből is tettem bele egy keveset. Egyszerű, mégis különlegesnek tűnik.

Vöröslencsepástétom

Ez tipikusan az elkezdem-aztán-alakul ételeink egyike. A vöröslencsét fűszeres vízben 10 perc alatt puhára főztem. Főzővizestül turmixoltam össze, zabpehellyel sűrítettem.Fokhagymát, lenmagpelyhet, sörélesztőpelyhet szórtam bele. (A sörélesztőpehely is új alapanyag nálunk, kicsit sajtos az íze.) Fekete só (tojásos íz) és mustár kívánkozott még bele.

Egyszerű, barna lencsével is finom, nyilván előtte áztatni kell és hosszabban főzni.

Kesudiós zöldborsókrém

A főtt zöldborsót vízbe áztatott kesudióval, petrezslyemmel, sóval turmixoltam össze. Vízbe áztatott napraforgómaggal is működik, a fokhagyma, metélőhagyma még finomabbá teszi. Ha pedig főzővízzel együtt turmixolom össze, kész is a remek krémleves!

Tapenade

Az eredeti tapenade szardellával készül. Ám akkor is finom olívabogyó-pástétomot kapunk, ha az olívabogyót (ha van itthon, akkor vegyesen teszem bele a feketét és a zöldet) olívaolajjal és fokhagymával összebotmixerezünk. Egyszerűbb nem is lehetne.

Bazsalikom pesto

Megpirítottam egy kis diót/mogyorót/kesudiót, majd megtörtem mozsárban. A friss bazsalikomot megmostam, letépkedtem a leveleit, megszárítottam. Olívaolajjal és sóval együtt botmixereztem össze. Kenyérre, tésztára, szószokba egyaránt remek.

Bazsalikom helyett medvehagymával is szoktuk készíteni.

Vegán "sajt"

Ez most itt a kakukktojás. Nem pástétom (bár kenyérfeltét), és eddig nem is vált be igazán.

Első vegán "alkotásom", amit le is fényképeztem. A receptet innen vettem: http://www.fittnok.hu/novenyi-sajt-keszitese-hazilag

Viszont napi szinten nincs nálunk raktáron se kesudió, se mandula ilyen léptékben, így a magok nagy részét napraforgómaggal helyettesítettem. Ettől kapott ilyen diszkrét zöldes színt. Nem lett rossz - de nem győzött meg engem mint ex-sajtfüggőt. Egyelőre nem adtam fel: több fűszerrel, tényleg kesuból majd kipróbálom máskor is.

A gyűjtemény persze nem teljeskörű: egy kis kreativitással tényleg rengeteg kenyérre kenhető finomság készíthető - a sárgarépától a brokkolin keresztül a maradék gombapörköltig terjed az alapanyagok listája. Ha folytatom a blogírást, még biztosan közzéteszek majd néhány kísérletet.