Ezt az érettségi tételt valamikor 2011 táján állítottam össze. Nem önálló alkotás - javarészt "összeollóztam". Néhol csak vázlatszerű, de talán használható, tovább/átírható. (Felhasznált irodalom a tétel végén.)

Az irodalom határterületei

Dalszöveg és irodalom

Kispál és a Borz (Lovasi András): Zsákmányállat

1. A vers és a dalszöveg kapcsolata

Vers és dal valamikor ugyanazt jelentette. A dalszövegek fennmaradtak, a kották nem, így aztán a dallam elveszett, a szöveg viszont, verssé válva, megmaradt. Ezért ma Szapphót vagy Alkaioszt nem dalszövegírónak, hanem költőnek nevezzük. Ezekről a régi versekről tehát azt mondhatjuk: vers annyi, mint dalszöveg mínusz dal.
Ez a helyzet a reneszánsz táján változott meg. Balassi verseit eleinte megadott dallamra írja, majd eltűnt a „… nótájára” jelzés, és megmaradt a műforma. A vers szövege kezd sűrűbbé, képekben gazdagabbá, lassabban felfoghatóvá válni, inkább olvassák, mint hallgatják.
Petőfinek még természetes, hogy népdalt írjon, éneklik is népdalként egyes verseit. De a Nyugat költőinek már egyik törekvése a vers önálló zeneiségének kidolgozása.   A múlt század első felében élő remek dalszövegírók eredeti és témagazdag szövegeiben fontos volt, hogy a zenei hangsúlyra szöveghangsúly essék.
A hatvanas években Bródy János és tíz évre rá Sztevanovity Dusán és Bereményi Géza teljes mértékben megújította a magyar dalszövegírást.   Hogy költők és dalszövegírók között ma nálunk alig van átjárás, az részben annak köszönhető, hogy a költészet – akárcsak a kortárs komolyzene – a huszadik században egyre távolabbi területeket kutatott fel magának. A francia, a német vagy az angol kultúrában költészet és dalszövegírás sokkal közelebb áll egymáshoz, mint nálunk.

A műfaj tehát dal, ennek megfelelően az elsődleges csatorna auditív és zenével kísért. A dalszöveg mai szemmel már különbözik a verstől. A szöveg és a dallam kiegészítheti egymást, felerősítheti a jelentésrétegeket. Az olvasott szöveg általában többet vár el bonyolultságában az olvasótól, mint a „csak” hallott dalszöveg. De kezelhetjük most csupán szövegként is, hiszen nyelvi kifejezőeszközei között bogarászva rálelhetünk akár mélyebb jelentésrétegekre is.

2. Kispál és a Borz; Lovasi András

A Kispál és a Borz egy magyar alternatív rockegyüttes. 1987-ben alakult Pécsett. Alapító tagjai: Bräutigam Gábor, Ózdi Rezső, Kispál András és Lovasi András. 2010-ig, 23 évig működött, az utolsó felállás tagjai Dióssy D. Ákos, Kispál András, Lovasi András ésMihalik Ábel voltak. Búcsúkoncertjüket 2010. augusztus 9-én, a Sziget Fesztivál „mínusz egyedik” napján tartották.

Az együttes frontembere és szövegírója, Lovasi András 1967. június 20-án született Pécsen. Eredetileg földrajztanárnak készült a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, ám nem fejezte be tanulmányait, helyette énekes lett. Kispál Andrással közösen alapította meg a Kispál és a Borz nevű zenekart. Szerepelt Tímár Péter Csinibaba című filmjében, Jancsó Miklós filmjeiben, a Közgáz Vizuális Brigád Sztornó című filmjének főszereplője. A PANKKK nevű könnyűzenei támogatási program egyik kitalálója, Pécs 2010 kulturális fővárosáért indult pályázatát vele reklámozták. 2005 nyara óta a Kiscsillag nevű zenekarban gitározik. Életművéért 2010-ben a kulturálisan legmagasabb állami kitüntetéssel, a Kossuth-díjjal jutalmazták.

• Lovasi András dalszövegeiről

Lovasi András így nyilatkozott, mikor arról kérdezték, verseknek tartja-e dalszövegeit: „Úgy gondolom, hogy nem vagyok költő. A dalszövegírás, mint alkalmazott művészet sokkal jobban érdekel, és véleményem szerint bizonyos értelemben nehezebb is, mint verseket írni, mert alkalmazkodik a dalfeltételekhez, játszanak egymással a szöveg, a dallam, a ritmus. Másrészt a szándék a fontos. Nincs bennem elemi késztetés a verselésre. Ha tudnám, hogy soha nem fogom elénekelni, akkor hozzá sem kezdenék.”

Szövegeinek legfontosabb jellemzői:

• Nehezen értelmezhető képek, üzenetek
• Jellemző az asszociációs képalkotás

• Stílusa helyenként rokonítható a dadaizmus, a szürrealizmus és az expresszionizmus jegyeivel
  • Visszatérő motívumok például: halak, leves, tévé, tengerpart, hullám, futball, űr, gép, robot, autó, vitorlás, halál
  • Szövegeiben gyakran találhatunk utalást József Attila (Zár az égbolt), Pilinszky János (Zsákmányállat), Radnóti Miklós (Jövőből jövő lövő) műveire, más szépirodalmi alkotásokra vagy a Bibliára (Olajos vasak – égben edzett kövek)
  • Argó szavak használata
  • Gyakran használt alakzat a soráthajlás (a lélek „A messzelét bárszékén ül, temperált / Itala van, és átélten egy jellemet/ Formáz a ruhámhoz éppen” ); szövegeiben bőven van metafora („Mert a karod csak egy holt ág, / vágd el és szaladj”) és hasonlat („Ne is suttogj, mint a szifonnak / A beletekert patron”)
  • Világvége-dalok: Minden száj nyitva, Jó a világ végéig, Zsákmányállat
  • Szövegeiben valami mindig felborítja az olvasás / értelmezés automatizmusát: furcsa sortörés vagy hangsúlyozás (), érdekes képalkotás, szándékolt képzavar, meglepő asszociáció.

3. Kísérlet a Zsákmányállat szövegének elemzésére

 Lovasi mondta: „Arról pedig, hogy van-e mindegyik szövegnek mondanivalója: nincs, miért kellene hogy legyen?”„A dal 3 különböző zenei téma összeillesztéséből lett, volt, amelyik már évekkel azelőtt megszületett, és volt ami a stúdióban készült hozzá, de az általad citált rész önálló kis dalocskaként már megvolt a fejünkben.”

Maga a szöveg:

 Úgyse hiszi senki el magának

Hogy amit lát, az tényleg van

Hanem várja, hogy a valódi látványt

Jelző kürtszó felharsan

Szól a kürt, ellibben a függöny

Amit most látsz, az tényleg van

Kár, hogy mikor körbenéznél

A szélben a mécsesed ellobban

És támad akkor olyan sötét

Amiben az élők kezét

Többet nem találod

És ami elér, azt ütöd-vágod

Zsákmányállat máját mosod

Egy névtelen patakban

Körülötted olajfoltok

Mézeskalácsszív-alakban

És úgy nézed az arcod benne

Mint régen a céllövöldében

Az a lány, akinek lőttél egyet

Finom utalásféleképpen

Biztos helyről, régről tudom

hogy a Föld tányér és hogy azon

Az emberek és a kövek

Lesznek a mannához a köret

A vers képei, értelmezési lehetőségei:

 1.

Az emberek nem hajlandóak a jelenben élni, cselekedni. Nem bíznak a saját érzékelésükben, nem hajlandóak saját maguk által felépített értékrend szerint élni. Nem teremtenek kapcsolatot a környezetükkel, sőt, valójában saját magukkal sem. Várnak valami, tőlük függetlenül érkező jelre; valakire-valamire, aki-ami „megmondja a tutit” (média?). Amikor szembenéznének a valósággal, már késő. Már képtelenek meglátni a lényeget. („Belső vakság”; ill. ellobbanó láng – halál). Általános és határozatlan alanyok – általános probléma!

Párhuzamos képalkotás Platón barlang-hasonlatával.

Másik értelmezési lehetőség. Az emberek a valóságtól, az igazi értékektől elzárkóznak, magatehetetlenül várják a „valódi látvány” bekövetkeztét (= végítélet, apokalipszis).

Végképp elveszhet a kapcsolat a többi emberrel – a végleges elzárkózás, a belátási képtelenség vagy a halál miatt (sötétség, tehetetlenség, kapcsolatteremtés képtelensége, frusztrációs agresszió).

Másik lehetőség. „És támad akkor…” – bibliai mondatkezdés! Vízió, prófécia; utalás az Újtestamentumra. Jézus jövendöli a végítéletet megelőző időkről: „A nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok és égről lehullanak”.

Refrén, önálló népzenei jellegű betét.

Tegező forma.

Álomszerű jelenet. Zsákmányállat: kevéske „zsákmány” az élettől – amit erőszakkal szerzett meg. Régen: az élete jelentős része már letelt. A valósággal kapcsolatot vesztett ember önmaga képét csodálja csupán (Úgy nézed…– hasonlat) az olajfoltban – természetidegen, kívülről jövő szennyeződésben. Mézeskalácsszív-alak: saját magába szerelmesen (ld. előző hasonlat a lánnyal), ugyanakkor nem teljesen őszintén (giccs).

Másik lehetőség. A civilizáció hanyatlása, az emberek visszatérnek az ősi vadászó életmódhoz, eltűnnek a földrajzi nevek, amik pedig az emberiség felülkerekedését jelképezték a természet felett. Olajfoltok – környezetszennyezés, az ember maga okozza saját vesztét.

E/1 – megszólal a lírai én. (Ő az, aki „megmondja a tutit”? J ) „a Föld tányér” metafora – a Föld alakja lapos, nem gömbölyű – archaikus világnézet. Biztos helyről, régről – a megbízhatóság kritériuma. Amit biztosan tud: vége lesz. Az ember csupán köret, nem olyan fontos és értékes, mint amilyennek magát tartja – az érzéketlen kövekkel esik egy kategóriába. Arra se méltó, hogy isteni „főétel” legyen.

Másik lehetőség. Biztos helyről tudom → a Bibiliából. A föld egy tányér → metafora. A tányéron az emberek és a kövek (természeti képződmények) köretként szerepelnek, a végítélet „nagy lakomáján” az Úr elfogyasztja, elpusztítja a föld minden teremtményét. Manna → isteni eledel (Mózes népe táplálkozott vele a pusztában).

 A dalszöveg több részlete emlékeztet Pilinszky János egyik versére. Többek között akár ez is lehetett egyik ihlető forrása a dalszövegnek.

Pilinszky János: Mielőtt

A jövőről nem sokat tudok,

de a végítéletet magam előtt látom. (→ Biztos helyről, régről tudom)

Az a nap, az az óra

mezítelenségünk fölmagasztalása lesz. (→ Zsákmányállat máját mosod / Egy névtelen patakban)

A sokaságban senki se keresi egymást. (→ az élők kezét / Többet nem találod)

Az Atya, mint egy szálkát

visszaveszi a keresztet,

s az angyalok, a mennyek állatai

fölütik a világ utolsó lapját.

Akkor azt mondjuk: szeretlek. Azt mondjuk:

nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben ( → És ami elér azt ütöd-vágod)

sírásunk mégegyszer fölszabadítja a tengert,

mielőtt asztalhoz ülnénk. (→ a Föld egy tányér és hogy azon / Az emberek és a kövek / Lesznek a mannához a köret)

4. Befejező gondolatok

Be kell látnunk, hogy a (mai magyar) nyelvi közösség versélményére legalább olyan meghatározó mértékben kihat az irodalom alatti vagy az irodalmon kívüli versszöveg-tömeg – így a Kosztolányi által ugyanebben az összefüggésben emlegetett magyarnóta, a locsolóversek, a kabarékuplék vagy a rock-, pop- és rapszövegek tömege –, mint az irodalmi  konvenció szerint magasköltészetnek tekintett könyvvers. És talán az is megállapítható, hogy egy dalszöveg is lehet a versekkel egyenrangúan kidolgozott nyelvi minőségű és több jelentési lehetőséget is magába foglaló alkotás.

Felhasznált irodalom:

Jutka Emese Pistike ésatöbbiek. Kispál és a Borz daloskönyv. Alexandra Kiadó.

Marton László Távolodó: Pécsi szál. Kispál-könyv. Cross Roads Record Magyar Narancs XVII. évf. 15. szám - 2005-04-14

www.estigimi.click.hu

www.holmi.org 2006. február

www.index.hu/kultur/showbiz/2010/03/16/lovasi/

www.kispalesaborz.hu

www.litera.hu/hirek/nezzel-tv-t 2003. szeptember 19.

www.orokre.blog.hu - A rockerek nemi élete I.

www.rapnyelv.freeblog.hu

www.wikipédia.org.hu